Igen, tudom, hogy eltűntem... való igaz, hogy feladtam a leckét magamnak ezzel a be nem fejezett "Ki vagyok én?" poszttal, mivel ahhoz, hogy tovább tudjak haladni, meg kellene írnom a második részét, ami viszont már jóval keményebb dió, mert tele van könyvajánlóval és egyéb általam hasznosnak vélt finomságokkal. Ezt pedig így a szorgalmi időszak végén igen nehéz kivitelezni, sajnos.
És tudjuk, mi van olyankor, ha az embernek tartósan elege van valamiből, és elfelejti, hogy egyenként kellene megoldani a problémáit... dominó módjára kezd borulni a többi dolog is, aztán jóval nagyobb erőfeszítésbe kerül, amíg kiganézza saját magát a szartenger alól, amit ráadásul ő maga idézett oda.
Ez a blog viszont azért is született, hogy az ilyen esetek elkerülésében vagy megoldásában próbáljon minél inkább segítséget nyújtani. Mivel idő szűkében vagyok (aminek főleg a velem született akut lustaságszindrómám az oka, minek következtében mindent az utolsó pillanatra hagyok -> értsd: vizsgák, beadandók stb.), viszont mindenképp szeretném tartani a blogban a lelket addig is,
Ma pedig megérkezett a Mikulás (és ez erre a blogra is érvényes), szóval szeretnék adni nektek valamit:
Müller Péter: Örömkönyv
Letöltés: http://www.mediafire.com/?nn5thzfndzt
Évek óta ezer és egy alkalommal jött szembe velem az ezoterikus részleg könyvespolcain számos egyéb társával együtt, azonban mindig elmentem mellette, mert azt gondoltam, hogy egy olyan spirituálisnak mondott mű, ami ekkora népszerűségnek örvend, mint a Müller Péter-könyvek, nem tartalmazhat többet néhány könnyen emészthető, ezerszer elpuffogtatott, jól hangzó, de kevésbé megvalósítható, felszínes ezós közhelyen kívül. A tapasztalataim legalábbis erre engedtek következtetni.
Aztán jött valaki, és a kezembe adta. Magamtól talán soha nem olvastam volna el. De ennyire kellemesen rég nem csalódtam egy könyvben. És rájöttem arra is, hogy valószínűleg azért nem került hozzám közel hamarabb, mert ha mondjuk három-négy évvel ezelőtt olvasok bele, teljesen másképp értelmeztem volna az ott leírtakat, mint a mostani fejemmel, jó pár szükséges tapasztalattal gazdagabban, ami segít megérteni és a lelkembe olvasztani a könyvben leírtakat.
Félreértés ne essék, ez nem egy "megmondós" könyv. Nem ad tanácsot, nem mondja meg, hogy legyél boldog, hogyan érd el ezt vagy azt, nem akarja megváltani a világot. Csak mesél. Boldogat, szomorút, megváltoztathatót és megváltoztathatatlant. És akinek van rá "füle", megérti és átérzi a sorok között rejlő mély bölcsességeket és tanításokat... Önismeretre, elmélyülésre, gondolkodásra késztet. Az olvasó közelebb kerülhet önmagához, s önmaga megismerésén keresztül a többi ember, sőt, talán a világ megismeréséhez is. És rájön arra, hogy nincs egyedül... és soha nem is lesz.
Többet nem is akarok írni erről, hiszen mindenkinek mást ad ez a könyv.
A téli időszakban jóval gyakrabban fordulhat elő velünk az, hogy a rengeteg stressz és a barátságtalan idő hatására felborul az egyensúlyunk szinte minden szinten: testileg, lelkileg, szellemileg egyaránt. (Erre az utóbbi időben sajnos nagyban hozzájárul a média által napról napra globális mértékben széjjelpermetezett tehetetlenségérzet és félelemáradat is.) Aztán beindul a láncreakció, először csak rosszkedv, aztán depresszió, "elegem van"-betegség (megfázás :) stb.
Számomra ez a könyv nagyon sokat segít a fent leírt "dominó-effektus" elkerülésében, adott esetben pedig a túlélésében. Mondjuk úgy, hogy segít "lapátolni"... :D
Így hát szeretettel ajánlom mindenkinek és kívánom, hogy nektek is segítsen visszatalálni a JÓLlétbe!
"A Mikulásnak teljesen igaza van, hogy évente csak egyszer megy az emberek közé." :D
/Victor Borge/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése